Köztéri alkotások (11)
Minden új kor, rendszer, vezetés szereti kijelölni a maga tereit, felülírva a korábbiakat. Ezzel magyarázhatóak az utca átnevezések, de a köztéri szoborállítás szokása is amellett, hogy ez utóbbiak hangulatossá, hangsúlyossá is teszik az adott közösségi helyszíneket. A Csíkszeredában látható köztéri alkotások többsége újkeletű, a rendszerváltás után készült. Találunk közöttük a várostörténethez kapcsolódó neves személyiségekről megformált szobrokat, domborműveket, ugyanakkor vannak köztük jeles történelmi eseményekhez, ezredfordulóhoz kapcsolódó alkotások is. Többségükben környékbeli alkotók munkái.

Oszd meg ismerőseiddel:


Barangolás indítása

Petőfi Sándor szobra a Vár téren

Barangolás indítása

Nicolae Bălcescu szobra a Vár téren

Barangolás indítása

A II. világháborús szovjet katonák emlékműve

Barangolás indítása

Petőfi Sándor szobra az iskola előtt

Barangolás indítása

Millenniumi emlékmű

Barangolás indítása

A román hősök emlékműve

Barangolás indítása

Jégkorongozók

Barangolás indítása

Hősök temetője

A túra állomásai
Petőfi Sándor szobra a Vár téren

Alkotó: Szobotka András (Temesvár)
Keltezés: 1973. december 29.
Leírás: Petőfi Sándor (1823-1849) magyar költőt, szabadságharcost nem kell bemutatni. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a nagy költő 1849. július 24-én, halála előtt egy héttel Csíkszeredában is megszállt a mai Petőfi utcában. Itt tartózkodásáról feleségének írott levelében is beszámolt.
A minden évben március 15-én megrendezett ünnepségsorozat egyik fontos helyszíne a Vár tér, ahol az ünnepi beszédeket követően a költő szobrát is megkoszorúzzák.
A szobor jelenleg nem az eredeti helyén található. Az elmúlt évek térrendezési munkálatai során áthelyezték, ezáltal is hangsúlyosabbá téve a Mikó-várat.

Nicolae Bălcescu szobra a Vár téren

Alkotó: Doru Popovici
Keltezés: 1973. december 29.
Leírás: Nicolae Bălcescu román történész (1819-1852), az 1848-49-es forradalom kiemelkedő alakja.
A minden évben március 15-én megrendezett ünnepségsorozat egyik fontos helyszíne a Vár tér, ahol az ünnepi beszédeket követően a Nicolae Bălcescu szobrát is megkoszorúzzák.
A szobor jelenleg nem az eredeti helyén található. Az elmúlt évek térrendezési munkálatai során áthelyezték, ezáltal is hangsúlyosabbá téve a Mikó-várat.

A II. világháborús szovjet katonák emlékműve

Tervezte: Erőss István
Avatták: 1948. november 7-én.
Leírás: A csíkiak által obeliszkként emlegetett emlékmű olyan történetet takar, amelyre még ma is sokan emlékeznek. A háború végén, valamikor negyvenöt nyarán összeszedték az elesett orosz, magyar és német katonák holttesteit, és a régi városháza előtti térre temették (mai Szabadság tér). 1946-ban csíki gimnazista diákokkal ásatták ki, és temettették újra a holttesteket a Szovjet Hősök Emlékművének helyén. Ezeknek a katonáknak állít emléket az 1948-ban épült Szovjet Hősök Emlékműveként ismert obeliszk. A visszaemlékezők szerint, azonban nem csak oroszokat, hanem német katonákat és magyar honvédeket is temettek a Szovjet Hősök Emlékművéhez.
Az obeliszk tetején egy vörös csillag volt látható, melyet a kilencvenes évek közepén Csedő Csaba István, Csíkszereda akkori polgármestere távolíttatott el.

Petőfi Sándor szobra az iskola előtt

Alkotó: Nagy Ödön (1957- ) Marosercsén született, középiskolai tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában végezte. Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg-kerámia szakán szerzett oklevelet 1984-ben. 1991-től a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum tanára.
Ercsei Ferenc (1956-2011) Szászrégenben született. A Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában végezte tanulmányait, majd a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen tanult szobrászatot. Az egyetemi éveket követően néhány hónapig Bukarestben dolgozott, majd 1984-től Csíkszeredában állapodott meg, és 1990-től a Nagy István Művészeti Iskola tanára volt. 2011-ben hunyt el Csíkszeredában.
Keltezés: 2000. március 14.
Leírás: A Petőfi Sándor Általános Iskola előtt látható mellszobornak 1994. március 14-én, a névadás ötödik évfordulóján avatták fel gipszváltozatát, melynek bronzba öntött mása a 2000. március 14-én leleplezett alkotás. A szobor az iskola megalakulásának 120 éves évfordulójára, valamint a Millenium tiszteletére készült. Az iskola fennállásának 120 éves évfordulója alkalmából a helyi önkormányzat Pro Urbe-díjat adományozott az intézménynek, a város szellemi arculatának formálásában elért eredményeiért.

Gloria Victis

Alkotó: Ercsei Ferenc (1956-2011) Szászrégenben született. A Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában végezte tanulmányait, majd a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen tanult szobrászatot. Az egyetemi éveket követően néhány hónapig Bukarestben dolgozott, majd 1984-től Csíkszeredában állapodott meg, és 1990-től a Nagy István Művészeti Iskola tanára volt. 2011. szeptember 4-én hunyt el Csíkszeredában.
Keltezés: 2006. október 23.
Leírás: Az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulóján állított szobor. Ercsei Ferenc alkotását Márai Sándor Mennyből az angyal című verse ihlette.
A csíkszeredai szobrász egy büszkén álló nőalakot formázott meg. 2006 óta a szobor környéke a csíkszeredai október 23-i megemlékezések, koszorúzások színhelye.

Millenniumi emlékmű

Alkotó: Kövér Oszkár, csíkszeredai származású, Nagyváradon élő fiatal képzőművész.
Keltezés: A Millenniumi Emlékművet a negyedik Csíkszeredai Városnapok alkalmából leplezték le 2001. augusztus 2-án, a Majláth Gusztáv Károly téren.
Leírás: A monumentális méretekkel rendelkező, szokatlan kompozícióról a szerző a következőket nyilatkozta a Hargita Népe napilapnak: „Elsődlegesen azt szeretném tudomására hozni a nagyközönségnek, városom lakóinak, hogy egy kompakt, áthatolhatatlan (vagy legalábbis annak tűnő) területen csak úgy, egyszerűen át lehet suhanni. Ennek talán az lenne a tanulsága, hogy minden megoldható. Végül is egy millenniumi emlékmű, azt hiszem, benne van minden. Az egyik évezredből a másikba, egyik térből a másikba való áthatolás, az életből a halálba… A ló meg az a „jármű” egyes mitológiákban, aminek segítségével az élő meg a holt világ között közlekedni lehet, ezért volt elterjedt szokás egyes népcsoportoknál, hogy a lovat a lovassal együtt temették el.”

Felszabadulás

Alkotó: Zsigmond Márton (szül. Csíkdánfalva, 1947. november 18.) a Kolozsvári Rajzpedagógiai Főiskolán, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetem monumentális művészet-restaurálás szakán tanult. Egy évig Bukarestben tanított, hazakerülve a csíkszeredai Művészeti Népiskola tanára lett, majd csíkszeredai, csíkszentkirályi, csíkszentdomokosi iskolákban tanított. Jelenleg a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola tanára.
Keltezés: Közel másfél évtizedig tartó – többnyire egyedül végzett – kitartó munkának köszönhetően 1994-re elkészült Felszabadulás című monumentális alkotása, az egykori csíkszeredai Transilvania Filmszínház homlokzatára, egy 163 négyzetméteres márványmozaik.
Leírás: Szemben az árral, szemben a szocializmus művészetpolitikájával, közel másfél évtizedes, megfeszített tempójú – többnyire egyedül végzett – munkával valósította meg tervét Zsigmond Márton. Az egykori csíkszeredai Transilvania Filmszínház 7,5x21,9 méteres homlokzatára elkészítette az 1375 darab 30x40 cm-es felületrészből álló 163 négyzetméteres Felszabadulás című márványmozaikját. Az akkori városvezetés Pro Urbe-díjjal fejezte ki elismerését.

A román hősök emlékműve

Alkotó: Marius Butunoiu (1919-1999) román szobrásznak országszerte harminc monumentális méretű, köztéri alkotása látható napjainkban is. Három magyarországi városba is készített köztéri szobrot (Hajdúböszörmény, Miskolc, Nyíregyháza).
Keltezés: 1974. augusztus 19.
Leírás: A jellegzetesen a szocialista-realizmus jegyeit viselő alkotás a város központi parkjában található. Monumentális méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Az alkotás a II. világháború hősi halált halt román áldozataira emlékeztet. A város román közössége rendszerint itt tartja nemzeti ünnepségeit.

Művelődés

Készítette: Márton Árpád (szül. Gyergyóalfalu, 1940. október 6.) neves helyi festőművész 1954 és 1958 között a Marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Középiskolában tanult, majd 1958 és 1964 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészet szakán folytatta tanulmányait. Számos díj és elismerés kitüntetettje. Az elmúlt fél évszázad erdélyi képzőművészetének jeles alkotója, művészeti szervezője, elismert pedagógusa. Alapító tagja a közel fél évszázados Gyergyószárhegyi Művésztelepnek.
Nedel Aurel (szül. Hunyad megye, 1930. január 17.) a Bukaresti Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének.
Keltezés: 1967.
Leírás: A Csíki Játékszínnek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek otthont adó Városi Művelődési Ház épületének főhomlokzatán található samott-tégla díszítések az oszlopos-timpanonos bejárati előcsarnok két oldalán helyezkednek el. A dekoratív és figuratív elemekből egyaránt építkező, kis kőlapokra festett kompozíciók egy időben készültek az épület belső terében, a színpad fölött található kerámiamozaikkal, melyet szintén Márton Árpád készített Gaál Andrással és Pállfy Árpáddal közösen. Ez utóbbinak címe: Cantata Profana.

Jégkorongozók

Alkotó: Tőrös Gábor (szül. Torda, 1934. június 12.) a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1966-tól a Nagybányai Zene- és Képzőművészeti Líceum tanára volt. 1975-től nyaranta a szárhegyi művésztelepen, 1981-ben a Nyíregyháza-sóstói éremművészeti alkotótáborban dolgozott. 1989-től Magyarországon él.
Keltezés: 1979-ben leplezték le, a csíkszeredai jégkorong 50. évfordulóján.
Leírás: A Vákár Lajos Műjégpálya előtt található egyenként háromméteres nagyságú, inox acéllemezekből készült jégkorongozók kompozíciója Európa első hokis szobrai közé tartozik.

Hősök temetője

A helyi önkormányzat tulajdonában levő közel egy hektáros területet, mely a Mikó vár mögötti terület jobb oldalán található, már a XVIII. század közepén is temetkezésre használták. Valószínűleg abban az időben a várban állomásozó osztrák katonaság halottainak volt a temetkezési helye, egyes feltételezések szerint a Mikó vár kápolnáját plébániaként használó szeredaiak is temetkeztek ide. A temetőt az 1851 után felépített Megyei Kórház is használta a XIX. század végéig.
Az első világháború román (64), orosz (54), szerb (15), német (125), osztrák (6), magyar (419), olasz (45), cseh (22) és 373 ismeretlen áldozatának ide temetését követően hősök temetőjeként tartották számon ezt az emlékhelyet. Valószínűleg a második világháborúban is temetkeztek ide.
A régi temetőnek mindössze négy sírkövét őrzi a temető. A fejfa nélküli sírhantok formája a temető felső két teraszán még jól kirajzolódik. A keresztek helyett egy márványtáblás síremléket állítottak az 1980-as években, melyen a következő felirat olvasható:
UTAS, ÁLLJ MEG ÉS VEDD ESZEDBE, HOGY ITT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN, A NEMZETI EGYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT ELESETT VITÉZ ROMÁN HŐSÖK NYUGSZANAK ÉS IDEGEN HADSEREGEK KATONÁI.