Egyházi örökség (11)
Egyházi örökségét tekintve felbecsülhetetlen értékeket rejt magában ez a környék. A csíksomlyói műemlékegyüttes építészeti szempontból is jelentős értékkel bír, a kegyhely szellemisége, a csíksomlyói búcsú azonban világszerte ismert. A virtuális séta lehetővé teszi, hogy részesei legyünk ennek a csodának, illetve késztetést érezzünk arra, hogy személyesen is ellátogassunk erre a helyre. Csíksomlyó mellett a környék is bővelkedik műemléktemplomokban, amelyek közül többet restauráltak az utóbbi években és néhány közülük igen korai, akár Árpád-kori jegyeket is mutat. A régi templomok mellett az utóbbi évtizedekben több új templomot is építettek, amelyek neves építészek munkái, illetve neves, főként helyi művészek alkotásait őrzik.

Oszd meg ismerőseiddel:


Barangolás indítása

Szent Kereszt templom

Barangolás indítása

Szent Kereszt templom belülről

Barangolás indítása

Millenniumi templom

Barangolás indítása

Millenniumi templom belülről

Barangolás indítása

Szent Ágoston templom

Barangolás indítása

Csíksomlyói Kegytemplom

Barangolás indítása

Csíksomlyói Kegytemplom belülről

Barangolás indítása

Csíksomlyói Kegytemplom - A kegyszobor

Barangolás indítása

Szent Péter és Pál templom

Barangolás indítása

Ortodox templom

Barangolás indítása

Ortodox templom belülről

A túra állomásai
Szent Kereszt templom

A műemlékké nyilvánított templomot a Szent Kereszt felmagasztalására 1751 és 1758 között barokk stílusban építették, ez volt a város első temploma. Azelőtt a csobotfalvi egyházközséghez tartozó szeredai hívek a Mikó-vár kápolnáját használták imádkozóhelyként.
Szalai b. Sztolyka Zsigmond Antal püspök 1751-ben Csíkszeredát önálló plébániává szervezte, és kinevezte az első plébánost, Szász János személyében. Ő építtette a barokk templomot és a hozzá tartozó plébániát, kántori lakást és iskolát.
Az egyházközség költségén felépült templom méretei az akkori egyutcás településhez igazodtak. Csíkszereda városának, Csíkszék vásáros helyének megfelelt abban az időben ez a templom.
1878-ban azonban a város fejlődésnek indult, miután vármegye székhely lett. A templom egyre kevésbé felelt meg a növekvő katolikus közösség igényeinek, és már a XX. század elején megfogalmazódott egy új templom építésének szükségessége. Az új templom tervét el is készítették, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A történelem azonban meghiúsította a tervek megvalósítását. A munkálatok elkezdése előtt kitört az első világháború. Az 1916-os tűzvészben leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. Előbb ezeket kellett újjáépíteni.
Új templomot csak jóval később, az új évezredben sikerült építeni.
A templom szomszédságában található a plébánia épülete, mely 1928-ban épült Berek Ferenc tervei alapján, az 1916-ban leégett elődje helyén, Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök, a megye, a hívek és a közbirtokosság hozzájárulásából.

Szent Kereszt templom belülről

A templom belsejében a barokk stítusú főoltár hívja fel magára a figyelmet. Az oltár a Szent Keresz tiszteletére készült, különös tehnikával: feszület, golgotai domborítás és festmény. Készítője Schuchbauer Antal szobrász.
A templom északi falához 1771-ben építették a Nepomuki Szent János Káplnát, melyet, a templommal együtt, Batthyány Ignác püspök szentel fel 1784-ben.
Két igen értékes kegytárgyat is őriznek a temlomban. Az egyik egy talpas feszület, melyen az ún. áldó Krisztus alakja látható. A kereszt szárait az evangélisták szimbólumai díszítik. Ez a kegytárgy Mátyás király idejében, 1470 körül készülhetett, a feszület talpa viszont későbbi, XVII. századi munka.
A másik kegytárgy a Mária Kongregáció Könyve, mely a csíksomlyói ferences kolostorban készült 1731 előtt. Fatáblája vörös bársony bevonatú, ezüstverettel, csatokkal, díszkötése aranyozott és poncolt.

Millenniumi templom

Csíkszereda új római katolikus temploma Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére épült. Megálmodója a 2000 augusztusában odakerült plébános, Darvas-Kozma József, aki 2001 januárjában felkereste a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét, hogy tervezzen új templomot a város központjába. Makovecz Imre tanítványát, Bogos Ernő csíkszeredai építészt kérte meg a részletes terv kidolgozására.
A köztudatban Milleniumi templom néven szereplő épület alapkövét az új évezred hajnalán rakták le, 2001. augusztus 4-én, és 2003 októberére már el is készült az új templom. Közvetlenül a Szent Kereszt műemléktemplom szomszédságában található.
A régi barokk templom már a XIX. század vége óta túl kicsinek bizonyult, és már akkor eldöntötték, hogy egy nagyobb templomra is szükség van a városközpontban. Sokáig egy fából épített, úgynevezett csűrtemplommal próbálták növelni a teret, a növekvő katolikus közösség befogadására. Ennek a helyén található ma a Millenniumi templom.
A Makovecz Imre által megálmodott kéttornyú, központi részén jurtaszerűen kialakított centrális templom jellegzetesen magyar elemekből építkezik, a kapuk székely porták karakterjegyeit idézik, díszítőmotívumai a műemléktemplomról valók. Isten házát az üvegkupola négy sarkán látható, vörösrézből készült főangyalok szobrai vigyázzák. A monumentális alkotások Nagy Ödön helyi szobrász munkái.
Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült.

Millenniumi templom belülről

A Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére felszentelt templom belseje kúpos kiképzésű. A jurta szerű forma bibliai és magyar örökség is egyben, mely egész Eurázsiában fellelhető.
A sátortető közepét egy üvegkupola fedi. A napfény onnan világítja meg a templombelsőt. A templom tengelyében álló oltár Krisztust jelképezi. A fentről szétsugárzó napfénynek köszönhetően minden erre a központi részre irányul.
A szárnyasoltár formájával méhkaptárra emlékeztet, az őskeresztény forma az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte látható a Feltámadási szobor, mely, akárcsak a kupola fölé magasodó angyalszobrok, Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása.
A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A baloldali freskón Szent István és Gizella látható, akiknek 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök alakja látható. A templomhajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobb oldalt egy Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való.

Szent Ágoston templom

2009 augusztusában szentelték fel Csíkszereda másik, újan épített római katolikus templomát, Szent Ágoston tiszteletére.
A Kalász negyedben felépített, monumentális épület másfél évtizedig készült. 1995-ben, miután Jakubinyi György érsek két részre osztotta a csíkszeredai katolikus közösséget, kezdődtek el a templom építésének munkálatai. A hosszas építkezés oka, hogy nagyon nehezen ment az anyagi keret előteremtése, amely végül közadakozásból, egyházi, állami, önkormányzati illetve hazai és külföldi pályázatok révén gyűlt össze.
A három épületből álló komplexum terve Albert Homonnai Márton helyi építész munkáját dicséri. A templom monumentális jellegét emeli a két, 33 m magas fémszerkezetes torony.
A belső tér külön ékessége a keresztre feszített Krisztus, valamint Szent Ágoston és Szent Mónika 2,5 méteres, egyenként 80-90 kilogrammos, rézlemezekből domborított szobrai, melyek Xántus Géza helyi képzőművész alkotásai.

Csíksomlyói Kegytemplom

A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek első temploma gótikus stílusban épült 1442-1448 között. Mellé egy kisebb méretű kolostort is építettek a szerzetesek. A templom épülete, több török- és tatárbetörést átvészelve, 1802-ig állt. Az épületeket a XVII-XVIII. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett, és új templom építése mellett döntöttek.
A mai Kegytemplom építése 1804-ben kezdődött Schmidt Konstantin építész tervei szerint. 1876-ban szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök, Sarlós Boldogasszony tiszteletére, ma is ez a templom búcsúnapja.
A templom legértékesebb tárgya Szűz Mária kegyszobra, mely a XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen. A világon ismert kegyszobrok közül ez a legnagyobb, 2,27 méter magas. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a Hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is láttatja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tartja Szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején, az egyház „Csodatevőnek, segítő Szent Szűznek” nevezi el.
A sok tűzvészt és pusztítást átvészelt kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. A templom a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legfontosabb helyszíne.
A templomot 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

Csíksomlyói Kegytemplom belülről

A barokk templom 1876-ra készült el. Berendezésének nagyrészét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek, Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Erzsébet, Szent Anna, Nepomuki Szent János és Keresztelő Szent János, valamint Kortonai Szent Margit tiszteletére. A kórus alatt a szenvedő Jézus oltárát láthatjuk.
A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette 1831-ben. A templombelső értékes darabja az orgona, amely 1931-ben készült. A csehországi Grottauban készített színes ablakok 1905-1911-ből valók. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény tekinthető meg.
A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán pedig Szent László király szobra áll. Ez utóbbiak Runggaldier József szobrász alkotásai, 1905-ben készítette őket, Grödenben (Tirol).
A templom belsejét újabb kori alkotások is ékesítik, mint például az 1980-as években készült sekrestye ajtaján, valamint a folyosó ajtaján található domborművek, melyek Vincefi Sándor, csíkszeredai származású szobrászművész munkáját dícsérik.
Szintén az 1980-as években készültek a főhajó baloldalán elhelyezett hosszú pad támláját ékesítő domborművek, melyeke Imets László helyi képzőművész alkotásai.
A kórus alatt, a jobb oldali kijáratnál, az egykori háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található 1686-ból.
A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik. 
A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll a következő tartalommal:” Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt. “
A kronosztikon piros betűi 1834-ből valók, mely a diadalív építésének dátuma.
A templombelsőt Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben.

Csíksomlyói Kegytemplom - A kegyszobor

A templom legértékesebb és legismertebb darabja, a Szűz Máriát ábrázoló kegyszobor, mely a XVI. század elején (1510-1515) készült. A reneszánsz jegyeket viselő alkotás hársfából készült. Alkotója ismeretlen. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. Mária alakját egyszerre ábrázolja napba öltözött Asszonyként, lába alatt a holddal, fején tizenkét csillagból álló koszorúval, ugyanakkor királynőként is, fején koronával, jobb kezében jogarral, és bal karján fiával, Jézussal.
1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevőnek, segítő szent Szűznek" nevezi el. A kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll.
A századok során a kegyszoborral sok csodaként számontartott dolog történt. Többször előfordult, hogy olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte az egész templomot. Nagy katasztrófák előtt pedig szomorúnak látták az emberek az arcát és többen számoltak be arról is, hogy ilyenkor véres könnyek potyogtak a szemeiből.
Az 1661-es török-tatár betörés alkalmával, amikor a templomot felgyújtották , a Kegyszobor sértetlen maradt.
A hagyomány szerint az egyik tatár vezér el akarta lopni a szobrot, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár vezér ledobta a szobrot a szekérről, kardjával hozzávágott, megsebezve a kegyszobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók a kegyszobron.
A Mária szobor előtt elmondott imák igen sokszor meghallgatásra találnak. Ennek emlékét őrzik a kegyszobor két oldalán kifüggesztett fogadalmi tárgyak, melyek a XVII-XVIII-XIX. századokban készültek. Az 1940-es évektől napjainkig márványból készült hálatáblák tanúskodnak arról, hogy a Szűzanya meghallgatja a hozzá fordulók kéréseit, imáit. 

Szent Péter és Pál templom

A csíksomlyói plébániatemplom a XIV. század elején Csík legfontosabb temploma volt, mely a Csíksomlyóhoz tartozó Csobotfalván található. A gótikus templomot rossz állapota miatt 1800-ban lebontották, és köveit felhasználva építették a mai épületet neobarokk stílusban.
A Csíki Székely Múzeum munkatársai 2002-2005 között régészeti ásatásokat végeztek a templom északnyugati részében, és feltárták a középkori templom északi hajójának valamint szentélyének falát.
A feltárások igazolják, hogy nagy valószínűséggel már a XII. században állt itt egy kőtemplom.
Az ásatások során megállapították, hogy a gótikus szentélyt a XV. században egy korábbi hajófalhoz építették hozzá. A templomot a XVI. századig többször átépítették, a torony a XVII. században készült. A Sándor-kriptát a XVIII. század elején építették, és a templom északnyugati részéhez csatolták. A régészek közel 80 sírt is feltártak, amelyek különböző temetkezési szokásokat tükröznek.
A plébániatemplom a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legjelentősebb helyszíne. Búcsúsok százai, elsősorban a moldvai csángók töltik itt a szombatról vasárnapra virradó éjszakát. Pünkösd szombatján a templomban csángó misét tartanak, és ott őrzik a moldvai magyarok búcsús keresztjét és lobógóját is.

Ortodox templom

A Vár térre néző ortodox templom 1929-1936 között épült neobizánci stílusban. 1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett. Mögötte a régi Városi szálló látható.
A templom építésének gondolata már korábban mefogalmazódott Georghe Cerbu ortodox pap által, de előbb a plébániát kellett létrehozni Csíkszeredában. Az építkezésekhez szükséges anyagi forrásokat a román állam, valamint különböző intézmények, illetve az adakozó hívek biztosították. A templom alapkövét végül 1929 szeptember 29-én tették le és 1936 november 8-án szentelte fel az erdélyi ortodox érsek, Nicolae Bălan. A két toronnyal ellátott háromkarélyos, kupolás épületet az évek során többször felújították.

Ortodox templom belülről

Az épület belsejét falképek díszítik, melyek 1936-ban Georghe Belizarie Piteşti-i művész készített. Az olajképeket a bizánci stílusjegyek jellemzik, ugyanakkor Belizarie az építészeti formák képekkel való összhangját is megpróbálta kifejezésre juttatni. Az ikonosztázion képeit szintén ő készítette.
Figyelemre méltó a templom bútorzata, különös tekintettel az igen értékes püspöki székre, melyet gyönyörű faragványok díszítenek.